„Döntés még nincs a szünetekről, egyelőre szakmai vita zajlik” – mondta az Indexnek az oktatásért felelős államtitkár. Palkovics László kifejtette: rövidebb lehet a nyári szünet, de a terhelés nem változna, mert ezzel párhuzamosan hosszabb lenne például az őszi és a tavaszi szünet. Ugyanakkor önmagában nem ez a cél: azt vizsgálják, hogy az oktatási elképzelésüket hogyan tudják megvalósítani, és ehhez az új struktúrához alakítják majd a szünetek elosztását is, ha szükséges. 

Az államtitkár megerősítette: a tanóra 45 perces lesz továbbra is, de a tananyag mennyiségét úgy csökkentik az általános iskola alsó tagozatán, hogy beleférjen 30  percbe. A maradék negyedórában a tanítók nem tananyagot oktatnak, hanem a gyerekek igényeihez szabott foglalkozásokat tarthatnak. 

Kitért arra is, a nemzeti alaptantervben szereplő tananyagmennyiség már most szeptembertől csökkenni fog, ráadásul az iskola is eldöntheti, hogy a választható órák közül mit ír elő. Jelezte: ezek csupán az első lépések, amelyek a jelenlegi rendszer keretein belül meg lehet tenni, de ezt folytatják az új nat fejlesztésével.

Palkovics László hozzátette, az iskola és tanár dönti el, mit tanít, eddig a szabadsága mindössze 10 százalék volt, ennyiben térhetett el a kiadott tantervtől, most lényegesen növekedni fog a mozgásterük. Ez a tavaszi tüntetés és a szakszervezeteket egyik fő követelése volt - emlékeztetett. Az új nat 2018-as felmenő rendszerű bevezetésével párhuzamosan 2020-ra biztosan lesznek olyan iskolák, ahol már főleg újfajta digitális oktatás zajlik, tableteken keresztül. Ahol a diák már nem tankönyvekből, hanem táblagépről dolgozik.

A működtetés állami kézbe vételéről az államtitkár elmondta, mostantól egyértelmű, hogy az állam fizet a bérektől a számlákig kezdve mindent, ha ebben bármilyen fennakadás lesz, akkor egyértelmű, hogy ki a felelős. 
A Budapesti Önkormányzatok Szövetségének (BÖSZ) és Megyei Jogú Városok Szövetségének kifogásait is kezelték - mondta Palkovics László, kiemelve: azt kérték, hogy ne szűnjön meg a kapcsolatuk a helyi oktatással, ezért hozzák létre a tankerületi tanácsokat minden egyes körzetben. Szó sincs arról, hogy ki kellene vonulniuk az oktatásból, számítanak az önkormányzatok együttműködésére, munkájára.

Kitért arra is, hogy januárhoz képest kevesebb dolgot kifogásolnak: nem szerepelt a kritikus pontok között például a pedagógusok és diákok terhelése, az igazgatók és a tanárok vezetési és oktatási szabadsága, a finanszírozás kérdése, a fenntartóval kapcsolatos ügyek.