Szilágyi Péter aláhúzta: fontos jogszabály-módosítások és döntések révén sikerül "életben tartani" a nemzetpolitika intézményrendszerét, mely mellé sok új program és forrás is rendelkezésre áll. Mindez azonban csak a keretrendszert teremti meg, melyet olyan emberek töltenek meg tartalommal, mint a Vasárnapi Iskola Alapítvány vezetői és önkéntesei, valamint a diákok és szülők, akik élnek a szervezet által nyújtott lehetőségekkel - fogalmazott.
 
Rámutatott: az alapítvány célja határon túli nemzettársainkat megtartani a magyar nyelvben és kultúrában, hozzásegítve őket ahhoz, hogy saját közösségükben, szülőföldjükön tudjanak boldogulni.
 
Felhívta a figyelmet arra, hogy a 21. század elejére a magyarság világnemzetté vált, hiszen a tízmilliós anyaország mellett 2,5 millióan élnek a határokon túl, a Kárpát-medencében és ugyanennyien diaszpórában. Közülük sokan "kapaszkodnak az anyaországba", ennek segítésére teremtett egyre több lehetőséget számukra a kormány az utóbbi 9 évben - tette hozzá.
 
A kabinet és a nemzetpolitikai államtitkárság legfontosabb intézkedéseit sorolva kiemelte a nemzeti jelentőségű intézmények programját, mely 2010 óta több mint 270 külhoni magyar intézményt emelt erre a rangra.
 
Kifejtette: minden évben egymilliárd forint áll rendelkezésre a magyar kultúráért és oktatásért pályázati program keretében. Emellett külön ifjúságsegítő programot is indítottak, valamint a diaszpórának szóló, nyílt pályázati felhívást írtak ki, amire eddig még nem volt példa.
 
Folyamatos a külhoni intézmények fejlesztése, működik a szintén a diaszpórát támogató Kőrösi Csoma Sándor és a szórványban található közösségeknek szóló Petőfi Sándor program is - hangsúlyozta.
 
Aláhúzta: az elmúlt időszakban a legjelentősebb segítséget a kárpátaljaiak kapták: a nekik összeállított szociális programcsomag oktatóknak, egyházi személyeknek, kulturális területen dolgozóknak nyújt keresetkiegészítést, hogy ne hagyják el szülőföldjüket és fenntartsák az évtizedek óta működő, a helyi magyarság számára nélkülözhetetlen intézményeket, szolgáltatásokat, közösségeket.
 
Az oktatás területén legfontosabbnak a Szülőföldön magyarul programot nevezte, ez évente 240 ezer magyar oktatási intézménybe íratott gyermek után ad támogatást a szülőknek a külhoni régiókban.
 
A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program Trianon óta egyedülálló - mondta. Ennek célja több mint 150 új óvoda, illetve bölcsőde létrehozása és 400-nál több felújítása. Emellett elindultak a külhoni óvodapedagógus, valamint egészségügyi képzések és a tervek között szerepel a teljes védőnői hálózat kiépítése a Kárpát-medencében - tette hozzá.
 
Szilágyi Péter arról is beszélt: Kárpátalján 3 év alatt 64 magyar bázisiskolát fejlesztenek mintegy 10 milliárd forint értékben. Kiemelt figyelmet fordítanak az egyházi fenntartású külhoni intézmények fejlesztésére, külön forrás segíti a szórványkollégiumok működtetését és a felsőoktatási intézmények korszerűsítését. Fontos mindemellett a külhoni magyar családok és gyermekek támogatása is, melyet a tavalyi és idei tematikus év is megjelenít - emlékeztetett.
 
Az anyaországi fiatalok szemléletformálását segíti az idén kibővült Határtalanul program, amelynek célja, hogy a magyar közoktatásban minden fiatal élje át a határon túli magyar területek és az ott élő magyarság megismerésének élményét. Hasonlóan jelentős kezdeményezés a diaszpórában évről-évre mintegy ezer fiatalt megszólító Rákóczi táboroztatási program - mondta a miniszteri biztos.
 
Jelezte, 2015-ben gazdaságfejlesztési célú pályázati lehetőségekkel is bővült a támogatások köre.